a renoir-kep a 319-es korterem elott a folyoson ugyanaz, mint a kisszobaban volt az a'gya felett.
mindenki bologat, es mindenki ugy tesz, mintha egyutterzne, es van, aki me'g probal is. nyilvan nem tud senki. mert egyebkent sem konnyu, de velem egyutterezni, talan meg nehezebb lenne: bennem nincs harag es nincs nagy szomorusag sem. (persze vegtelen szomorusag van, de az mar egy egeszen mas minosege a szomorusagnak)
igazabol meghatodas van bennem es olyan szeretet, amitol konnybelabad a szemem, ha nem figyelek.
olyan pillanatok, h sirok, es megis el kell mosolyodnom.
Gallai Béláné Kalmár Éva
1925 - 2005
No comments:
Post a Comment